Társkeresés női szemmel

Lia, egy negyvenes éveinek közepe táján járó hölgy, két éve adta fejét arra, hogy megtalálja a társát. Ez idő alatt több társkereső oldalon is regisztrált egymás után, bízva abban, hogy egyszer csak ráír a nagy ő.

Saját névvel, vagy álnéven?

  • Inkább álnéven. Itt is, és az oldalakon is. Volt más nevem is, többel próbálkoztam, de végül a Lia maradt, mert úgy tűnt, valami miatt ez jön be leginkább a férfiaknak, erre érkezik a legtöbb megkeresés. A saját nevem túl komoly, ráadásul még mindig cikinek tartom, hogy ezeken a felületeken kényszerülők társat keresni, így marad az inkognitó, persze, aki szimpatikus, annak elárulom az igazi nevemet is.

Ennyire nehéz ismerkedni a való életben?

  • Nyilvánvalóan, ahogy telnek az évek, úgy szűkülnek be a lehetőségek is, hiszen egyre kevesebb férfi szabad már. Ha az én esetemet nézzük, akkor a másik probléma, hogy soha nem dolgoztam olyan helyen, ahol lett volna lehetőségem ismerkedni is. Egy harmadik ok pedig, hogy munka után örültem sokszor, ha otthon lehetek, így nem is mozdultam ki, ráadásul a barátnőimnek is van családjuk, így nem nagyon értek rá, egyedül pedig nem is volt kedvem menni sehová. Szóval, egy kicsit be is gubóztam egy idő után.

Mi a tapasztalat, mennyire reális, hogy az ember ezeken a felületeken találjon társat?

  • Most éppen az tartja bennem a lelket, hogy egy közeli ismerősöm, hatalmas mázlival, pár napos regisztráció után az egyik társkeresőn találkozott a párjával, akivel azóta össze is költöztek, és együtt képzelik el az életüket. Náluk még a távolság sem volt akadály, pedig nem is egy településen, de talán nem is egy megyében éltek, amikor megismerkedtek. Biztos, hogy az ilyen esetek ritkaságnak számítanak, mondhatni csodaszámba mennek, de mégis reményt adnak számomra, hogy a türelem társat terem. Nagyon szeretném hinni, hogy nekem is sikerülhet.

Mennyire lehet kezelni a kudarcokat, mert gondolom az is akad?

  • Az elején majd’ bele haltam, annyira a lelkemre vettem, ha csalódás ért, ráadásul elég sok önbizalomhiányból eredő gátlással is küzdöttem. Ma már tudom ezeket kezelni, de ehhez meg kellett tanulnom használni ezeket az oldalakat. Minden felületnek megvannak a maga játékszabályai, illetve jellemzői, amikkel jó, ha tisztában van a gyanútlan társkereső. Ma már lazán veszem, ha nem tetszem valakinek, de például még mindig rágörcsölök, ha nekem kell ezt közölnöm valakivel. Ez sokkal nehezebb számomra. Egy másik, amit megtanultam és összefügg az előzővel, hogy lazábbnak kell lennem, nem kell elhinnem mindent, amit írnak, mondanak, és igen, válogatni kell a férfiak között amíg meg nem találjuk azt, aki valóban megfelel az elvárásainknak, még akkor is, ha olykor megingunk ebben, mert nem látjuk az eredményét a társkeresés területén tett erőfeszítéseinknek. Ez, úgy látom, egy elég nagy türelemjáték, ami egyébként, és ezt sajnálom a legjobban, nagyon sok időt, és energiát vesz el az embertől, amit másra is fordíthatna.

Mi a tapasztalat, milyen különbségek vannak a társkereső oldalak között?

  • Többféle oldal létezik. Eleinte próbáltam a konszolidáltabb oldalakra regisztrálni. Ezeknek azonban az a hátránya, hogy kevesebb tagja van, így jóval kisebb a lehetőség arra, hogy olyannal ismerkedjen meg az ember, aki megfelelő lehet. Elég lélekölő, amikor napokig, hetekig senki sem szól hozzánk, de az sem jobb, ha olyan személy ír, akit nem tudnánk társnak elképzelni. A nyugisabb oldalak után, felregisztráltam több nagyobb látogatottságúra, de itt már megjelentek az egyéjszakás kalandot keresők, akik a lehető legtermészetesebb módon közölték, hogy ők bizony csak szexpartnert akarnak. Eleinte ezen nagyon kiakadtam, mert elég naiv voltam, és időbe telt, míg okosan tudtam reagálni ezekre a felkérésekre. Voltak olyan oldalak is, amelyek kifejezetten elvették az önbizalmamat, mert sokszor futottam bele olyan esetekbe, amikor az én szememben, éppen csak valahogy kinéző férfiak, szinte modell alkatú hölgyet kerestek, és elég primitív módon jelezték, hogy nem felelek meg az elképzelésüknek. Nos, volt, hogy ilyenkor azért szívesen javasoltam volna nekik a tükröt, hogy talán ideje lenne belenézniük. Ezért is váltottam, keresgéltem tovább. Ez az oldal, ahol jelenleg keresem az igazit, sokkal szabadosabb, mint a többi, mégis több lehetőség van, mivel nagyon sok regisztrált taggal rendelkezik, és csak rajtam múlik, kikkel ismerkedem és kikkel nem, ráadásul ingyenesen is nagyon sok funkciót lehet használni. Innen csak azért nem iratkoztam még le, mert szerencsére nagyon értelmes férfiakba is bele lehet futni, de vannak kifejezetten olyanok is, akikkel nagyon rövid idő után befejezem a társalgást, és le is tiltom őket a profilomról. 

Mi okozta a legnagyobb meglepetést?

  • Inkább meglepődést mondanék. Megdöbbentő volt számomra, hogy mennyi nős férfi keres itt magának szexpartnert. Erre nem voltam felkészülve. Ez volt az egyik. A másik, hogy egy-egy ismerkedésnél, már a köszönés után, nyíltan a másik szexuális szokásait firtatják, szinte a legapróbb részletekig egyeztetve. Ezen sokat gondolkodtam, és bár nem vagyok szakembere a témának, mégis úgy látom, hogy elég nagy problémák vannak a házasságokban a szexualitás területén, mert vagy nem tudják megbeszélni a házastársak egymással a vágyaikat, még akár húszéves házasság után sem, vagy éppen a feleségnek nem esne jól, amit a férje akar (főleg, úgy gondolom a pornó filmek hatására), így a férj itt próbál partnert találni magának. Vannak hajmeresztő kívánságok is, amikbe belefutottam már egy-egy beszélgetésben, ezeket nem részletezném, mert az biztos 18+ lenne.

Sikerélmény?

  • Az egyik, hogy azon az oldalon, ahol most vagyok, visszanyertem az önbizalmamat, mert nagyon sok pozitív visszajelzést kaptam, amire már nagyon szükségem volt. A másik, ami szintén pozitív, hogy a korom sem hátrány. Nagyon meglepődtem, milyen sok harmincas férfi ír rám. Úgy tűnik, ma már nemcsak az idősebb férfiaknak lehetnek fiatalabb barátnői, hanem ez fordítva is lehetséges. Mint nőnek, nekem ez szimpatikus, mert nem tartottam igazságosnak, hogy csak a férfiak tehetik meg anélkül, hogy megszólnák őket érte. Ezeket én sikerélménynek értékelem, de ha konkrétumra gondol, hogy volt-e már kapcsolatom innen, akkor igen a válaszom. Sikerült partnert találnom, bár az elveimmel szembe mentem. Az elején még teljesen kizártam, hogy nős férfival kezdjek viszonyt, azonban az élet másként alakította. Végül mégsem lett hosszú életű a kapcsolat, amit azért sejtettem, hogy így lesz, ezért már az elején vigyáztam, hogy érzelmileg ne daráljon be. Az azonban biztos, hogy ebből is tanulva, nem megyek bele többé ilyen kapcsolatba, mert nem nekem való sem a bujkálás, sem a titkolózás. Én szabadon szeretnék szeretni valakit.

El lehet erről valamennyit árulni?  

  • Név nélkül, persze. A városnak, ahol élek, egy jól szituált üzletemberéről van szó; három gyerek, feleség, szép ház, szép autó, és minden, ami kell. Megnéztem a feleség közösségi oldalát, és ennek alapján, nyugodtan mondhatom, hogy egy minta családról van szó. Kívülről. Nem is gondolná az ember a feltett fotók alapján, hogy az apa/férj egy ilyen oldalon keresi magának a partnereket, és hogy egész hétvégén, az éppen aktuális barátnőkkel irkál a telefonján 18+ besorolású üzeneteket. Ez a férfi, tulajdonképpen azzal volt a legnagyobb hatással rám, és azért is mentem bele ebbe a kapcsolatba, mert ismertem őt fiatalkoromban, és így nem nulláról indult az ismeretségünk. Sokkal nagyobb bizalommal voltam felé, mint ellenkező esetben lettem volna bárkihez ismeretlenül, hozzátéve persze, hogy lehengerlő volt a stílusa is, ám nagyon gyorsan kiderült, hogy nemcsak a felesége az egyetlen rivális, mivel a velem való megismerkedése után is folytatta tovább a vadászatot az oldalon, és ez nekem már sok volt.

Elmondta?

  • Nem, dehogy. Annyira azért nem gerincesek az ilyen típusú férfiak. Konkrétumot nem akarok elárulni, de minden potenciális jelöltet, akivel eljutok egy szintig, azokat letesztelem, hogy megtudjam, másokkal is ismerkednek-e még, és érdemes-e energiát, és főleg érzelmeket fektetnem az éppen alakulóban lévő kapcsolatba. Sajnos idáig a nagy többség elbukott, mint ahogy az említett férfi is. Ekkor véget is vetettem a tiszavirág életű viszonyunknak, mert még egy feleséget (akit nem tagadott le) képes lettem volna tudomásul venni, azonban azt, hogy még kettőnk mellett is legyenek mások, akikkel szexuális viszonyt folytat, azt már nem.

Hogyan tovább?

  • Megtanultam megrázni magam, és előre nézni. Folytatom tovább, amíg a csodám meg nem történik, vagy teljesen ki nem ábrándulok ebből az egészből. 

 

         -E.R.-

Author: evapress

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük